

Néhány éve megkérdezték cégtulajdonosoktól: „Ha választaniuk kellene aközött, hogy egy tűz miatt leégjen minden épület és gép, szemben azzal, hogy minden munkatársuk egyszerre felmondana, melyik lenne jobb?”
Majdnem mindenki úgy vélte: inkább az épületek és a gépek vesszenek oda, mert az emberi szervezet újraépítése sokkal több erőfeszítést igényelne és jóval nehezebb is lenne.
Az elmúlt évek válságai több céget sodortak olyan helyzetbe, hogy választaniuk kellett az emberek és a nyereségesség között, ha talpon akartak maradni. E döntések egy része fájdalmas volt, s olykor az a mód, ahogyan e döntéseket meghozták, rosszul érintette a cég emberi oldalát. Ennek eredményeképpen a bizalom, az elkötelezettség és a csapatszellem mind csorbát szenvedtek. Az épületek és a gépek megvannak, de az emberek már nem ugyanazok, mint voltak. Ennek eredményeképpen a dolgozók jobban nyomon követik a felső vezetés tetteit, mint valaha – állítja Ken Blanchard, best-sellerek szerzője és a Ken Blanchard Companies társalapítója. „Az emberek azt próbálják megérteni: a céget kizárólag a nyereség érdekli-e, vagy ugyanennyire törődnek az üzlet emberi oldalával is?” Blanchard szerint: „Ha megnézzük a nagyszerű szervezetek felső vezetőit, azt találjuk, hogy ők meghozzák a szükséges üzleti döntéseket, de az emberek mégis érzik, hogy az ő érdekeiket is figyelembe vették. Ezekben a cégekben a dolgozók bíznak a vezetőikben.”
A bizalom helyreállításához idő kell
A bizalom kiépítése vagy újraélesztése jelentős nehézségekkel járhat. Ezt közvetlenül nem is lehetséges megtenni: a bizalom annak a mellékterméke, ahogyan munkatársaink tetteinket és szándékainkat érzékelik, hosszabb időn át. Sem a felsővezetők, sem a közvetlen munkahelyi felettesek sem adhatják utasításba a bizalmat, hiszen azt csak kiérdemelni lehet; ezzel együtt van lehetőség arra, hogy – idővel újraélesszék a tisztelet és a bizalom érzését.
Mit tehet a felsővezetés?
Első lépésként célszerű lehet megnézni, merre tart a szervezet. Mi a stratégiai irány, és hogyan fog eljutni oda a cég?
Olyan, vonzó jövőképet kell alkossunk, ami meghatározza, vagy újradefiniálja a cég tevékenységét. A lényeg: egyértelmű legyen, hogy az ügyfél van a középpontban, és ez kell legyen mindenki célja. Az elmúlt válság alatt az emberek megfigyelhették, hogyan tette számos vezető önmagát a figyelem középpontjába. Sok cégnél úgy tűnt, mintha a felsővezetés számára a cég semmi más nem lenne, mint személyes céljaik kielégítésének eszköze. A gyenge jövőkép egy másik változata – még ha nem is olyan drámai, mint az önzés – egy olyan vízió, ami arról szól, hogy „a létünk célja kizárólag a profit, semmi egyéb”. E vezetők elkezdik azt gondolni, hogy kizárólag azért alkalmazták őket, hogy nyereséget termeljenek. A sorok közötti üzenet: a munkatársi csapat nem lényeges – ők csak egy eszköz a cél érdekében. Világos jövőkép nélkül nem tudnak az emberek mást szolgálni, csak saját magukat. Amikor a felsővezetés vonzó képet alkot a jövőről, és a szervezet céljait és értékrendjét a jövőkép szolgálatába állítja, mindenki elindulhat a megfelelő irányba, és az ügyfélre tudja összpontosítani az energiáját.
Tanács frontvonali vezetők számára
A frontvonali vezetők a megvalósítók. Felelősek azért, hogy megértsék a cég jövőképét, céljait és értékrendjét, majd hatásosan kommunikálják azt munkatársaik felé. Meg kell győződjünk arról, hogy minden egyes dolgozó munkája kapcsolódik egy átfogó szervezeti-, vagy részlegcélhoz, és hogy a dolgozók látják: a munkájuknak van értelme, kihatása. Mindenkinek szüksége van arra, hogy munkájának értelme legyen; ez felszabadítja az energiákat, és fokozza a csapatszellemet.
A frontvonali munkatársak bizalmának és tiszteletének elnyeréséhez célszerű rendszeres négyszemközti beszélgetéseket beiktatnunk munkatársainkkal. Ezek célja, hogy tisztázzuk elvárásainkat, kikérjük ötleteiket és javaslataikat, megválaszoljuk kérdéseiket és visszajelzést adjunk. Semmivel sem tudjuk jobban kimutatni, hogy tiszteljük és megbecsüljük munkatársunkat és munkájukat, mint hogy időt töltünk velük, megfigyeljük haladásukat, és segítünk, ha szükséges.
Mi a helyzet a dolgozókkal?
A dolgozók felelősek azért, hogy pontosan értsék a szervezet céljait, és rendelkezzenek az ügyfél kiszolgálásához szükséges felhatalmazással és erőforrásokkal. Ha számukra nem világos, hogy mi a szervezet célja, vagy nem érzik azt, hogy rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, akkor ki kell fejezzék ezirányú szükségleteiket közvetlen feletteseik felé. Tulajdonképpen nyomást kell gyakorolniuk rájuk az ügyfelek nevében – hogy jobban szolgálhassák őket.
Összefoglalás
A bizalom és a tisztelet a szervezeti lelkesedés újraélesztésének sarokkövei. Mind a közvetlen vezetők, mind a felsővezetők be kell vonják munkatársaikat az őket érintő döntésekbe, amennyire csak lehetséges. A bevonással azt üzenjük dolgozóink felé, hogy igazán érdekel bennünket, amit gondolnak. Amikor munkatársaink ezt érzik, inkább hajlandóak bízni vezetőikben. Amikor viszont azt látják, hogy vezetőik zárt ajtók mögé vonulnak fontos döntések meghozatala érdekében, úgy fogják érezni, hogy véleményük nem számít. Azok a cégek, akik megbíznak munkatársaikban és tisztelik őket, bevonják őket a döntéshozatali folyamatba.
A bizalom újraélesztéséhez úgy kell tekintsünk munkatársainkra, mint üzleti partnerekre, és tiszteletben kell tartsuk munkájukat és felvetéseiket. A felsővezetők olyan, világos jövőképet kell alkossanak, ami túlmutat önmagukon, hogy ennek tudjanak alárendelni mindent. A frontvonali vezetők le kell fordítsák e jövőképet a napi célok és munkavégzés szintjére, és életre kell hívják az értékrendet. Végül, a munkatársaknak kérniük kell az ügyfelek kiszolgálásához szükséges erőforrásokat. Amikor a cégben mindenki együttműködik annak érdekében, hogy elérjék a célokat és az értékrend mentén cselekedjenek, akkor egy nagyszerű, humánus szervezetet kapunk, ahol mind az eredmények, mind az emberek számítanak.